Jogi és biztonsági kockázatokat vet fel az AI-címek használata
Anika szerint a ChatGPT és Claude használata a címsorírásban új jogi és biztonsági kockázatokat vet fel, miközben az AI‑iparág értéke három trillió dollár.
Az AI‑iparág értéke három trillió dollár, de a nagy nyelvi modellek szinte minden korábban közzétett címsort beépítettek — írta a CJR.
Jogvédelmi aggályok
A szerzői jogi kérdések közé tartozik, hogy a modellek a sajtócikkek jelentős részét felhasználják anélkül, hogy a szerzők beleegyezését kérnék; a Washington Post vizsgálata szerint a tíz legnagyobb weboldal közül a felére a tréningadatokban szerepelnek, a New York Times pedig tizenegyedik helyen áll. A New York Times kiadóját, A.G. Sulzbergert, a folyamatot „bravú lopásnak” nevezte, amely „korábban nem látott méretű szellemi tulajdon megsértését” jelenti.
Kapcsolódó: AI-vezérelt újságírás
Biztonsági kockázatok és technológiai fejlemények
A biztonsági szempontból legnagyobb aggodalom, hogy a szerkesztők nem tudják, mi történik a beillesztett szöveggel; a generatív modellek belső működését a felhasználók számára fekete dobozként kezelik. Az Anthropic például a világ összes könyvének „destruktív” átvizsgálását végezte, milliók gerincét szeletelve, és több tízmillió dollárra költötte a folyamatot, ami tovább erősíti a felmerülő adatvédelmi kockázatokat.
Kapcsolódó: Kontextustervezés
Anika, a CJR‑hez tartozó médiaügyvéd, több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a technológiai szabályozásban, többek között a Twitternél és a Twitch‑nél dolgozott, és a Columbia Journalism School professzora. Azt tanácsolja, hogy a szerkesztők csak akkor használjanak AI‑eszközöket címsoríráshoz, ha pontosan ismerik a felhasználási feltételeket, és ha a szerzői jogi következményeket megfelelően kezelik.
Kapcsolódó: Holland AI-riporterek
Az Anthropic könyvszeletelési folyamata több tízmillió dollárba került, ami rámutat arra, hogy a szerkesztőknek óvatosan kell bánniuk a ChatGPT‑vel és a Claude‑dal.
Kapcsolódó: AI-licencelési piac