Németország médiatartalomnak minősítette a Google és a Perplexity válaszait

Németország médiahatóságai először minősítették médiatartalomnak az AI-keresőket és chatbotokat, jogi határozatokat hozva a Google és a Perplexity ellen. A szabályozók szerint a Digital Services Act (DSA) szerinti felelősségmentesség nem vonatkozik az AI-generált válaszokra, mivel azokat a szolgáltatók saját tartalmuknak tekintik, nem pedig harmadik féltől származó, újra terjesztett anyagoknak.

A Németország licencelési és felügyeleti bizottsága (ZAK) közölte, hogy az AI-keresők és chatbotok tartalomelőállítónak minősülnek, és következetesen alkalmazzák rájuk a német médiaszabályozást. Egy müncheni bíróság nemrégiben hasonló következtetésre jutott, az AI-generált szövegeket független tartalomként kezelve, amelyek elemzéssel és különféle harmadik féltől származó webhelyek anyagainak kombinálásával jönnek létre. A bíróság kimondta, hogy a válaszok „független, új és tartalmi jellegű kijelentéseket” tartalmaznak.

Kapcsolódó: Google AI-összefoglalók

Az AI-válaszok jogi státusza

A ZAK szerint a DSA felelősségmentességi pajzsa nem alkalmazható az AI-generált válaszokra, mert azok a szolgáltatók saját tartalmának számítanak. A Google-t hamis állításokért teszik felelőssé, és a cég fellebbezni szándékozik. A Google-nak most a polgári jogi felelősségen túl médiaszabályozási eljárásokkal is szembe kell néznie.

Kapcsolódó: AI-keresések tartalomhasználata

A szabályozók azzal vádolják a Google-t, hogy nem teljesíti az átláthatósági szabályokat és megsérti a megkülönböztetés elleni előírásokat. A Google AI-összefoglalói kiemelt helyet kapnak a keresési eredmények felett, háttérbe szorítva a hagyományos linkeket, különösen a szerkesztőségi forrásokra mutatókat. A hatóságok szerint ez tiltott megkülönböztetésnek minősül, mivel az AI-válaszok a Google saját tartalmai, nem pedig semleges keresési eredmények.

Kapcsolódó: EU AI-törvény mentessége

A Perplexity helyzete és a szabályozói aggályok

A Perplexity esetében a hatóságok eddig csak a cég németországi kijelölt képviselőjének hiányát és az átláthatósági nyilatkozatok hiányát kifogásolták. Elméletben ugyanezeknek az aggályoknak kellene vonatkozniuk rájuk, mivel a szolgáltatások hasonlóan működnek, bár a Google hatókörének nagyságrendekkel nagyobb. A szabályozók úgy vélik, hogy az AI-szolgáltatások közvetítőként is működnek, és befolyásolják, hogy a felhasználók hogyan találnak rá tartalomra, ami átláthatósági szabályokat von maga után a média sokszínűségének védelme érdekében.

Kapcsolódó: AI hozzáférés blokkolása

A szabályozók szerint „bárki, aki a linkek kiválasztásával és elhelyezésével irányítja, hogy mely tartalom található meg, azt átláthatóvá kell tennie. Ellenkező esetben eltűnik a szerkesztőségi és újságírói kimenetek sokszínűsége.” A Google felkészült erre többek között a „Preferred Sources” (Kiemelt források) funkció bevezetésével, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kiválasszák, mely források jelenjenek meg. A Google és a Perplexity egy hónapon belül fellebbezhet a határozatok ellen.

Kapcsolódó: Google AI-tréning feltételek