A cégek technológiai büdzséje 70%-kal nőhet az AI-ügynökök miatt

A szervezetek működését alapjaiban alakítják át az AI-ügynökök, amelyek dinamikusan tanulnak, alkalmazkodnak és optimalizálják a folyamatokat, szemben a statikus, szabályalapú rendszerekkel — írja a MIT Technology Review.

Ezek a generatív AI-val működő ügynökök valós időben képesek interakcióba lépni adatokkal, rendszerekkel, emberekkel és más ügynökökkel, teljes munkafolyamatokat önállóan végrehajtva. Ehhez azonban a vállalatoknak „ügynök-elsővé” kell válniuk, ami azt jelenti, hogy a folyamatokat az AI-ügynökök köré kell tervezni, nem pedig a hagyományos, töredezett rendszerekre utólag beilleszteni.

A „ügynök-első” vállalatokban az AI-rendszerek üzemeltetik a folyamatokat, míg az emberi munkaerő a célokat határozza meg, a szabályokat lefekteti és a kivételeket kezeli. Scott Rodgers, a Deloitte Microsoft Technology Practice globális vezető építésze és amerikai CTO-ja szerint „át kell helyezni a működési modellt, ahol az emberek a kormányzók, az ügynökök pedig az operátorok”.

Az AI rohamos fejlődése miatt a feladatautomatizálás statikus megközelítései már csak fokozatos javulást hoznak. Mivel a régi folyamatokat nem autonóm rendszerekre építették, az AI-ügynökök géppel olvasható folyamatdefiníciókat, explicit szabályokat és strukturált adatfolyamokat igényelnek. Ez a megközelítés lehetővé teszi a dolgozók számára, hogy magasabb hozzáadott értékű, kreatív és stratégiai feladatokra összpontosítsanak, miközben javul a működési hatékonyság és a döntéshozatal.

A valódi kockázat nem az, hogy az AI nem működik, hanem az, hogy a versenytársak áttervezik működési modelljeiket, miközben egyes vállalatok még csak pilot programokat futtatnak ügynökökkel és kopilotokkal — figyelmeztet Rodgers. A nemlineáris előnyök akkor jelentkeznek, amikor a cégek ügynök-központú munkafolyamatokat hoznak létre, emberi irányítással és adaptív koordinációval.