Az AI-fegyverkezési verseny katasztrófához vezethet — figyelmeztet a DeepMind volt vezetője

Verity Harding, aki 2016 és 2020 között a Google DeepMind globális közpolitikai vezetőjeként politikusokat, köztük Barack Obamát és Emmanuel Macront tájékoztatta az AI-fejlesztésekről, új esszégyűjteményében, a Reframing the AI Arms Race-ben érvel amellett, hogy a technológiáról alkotott nyelv alakítja a politikai döntéshozatalt és a nemzetek közötti kapcsolatokat.

A technológia fejlődése során egyre inkább előtérbe került a halálos fegyverekhez való hasonlat, amely szerint Harding szerint csökkenti az esélyét annak, hogy az AI biztonságos legyen és előnyei egyenlően oszoljanak el. A technológiát importáló kisebb országok számára ez a narratíva azt jelenti, hogy egyik szuperhatalom mögé kell beállniuk, ami ellentétes lehet saját érdekeikkel. A Trump-adminisztráció nacionalista retorikája és az exportellenőrzési kísérletei is a fegyverkezési verseny keretrendszerének tünetei — véli Harding.

Kapcsolódó: kínai AI-aggályok

A volt DeepMind-vezető szerint a „fegyverkezési verseny” metafora vonzó, mert „szexi” és „tisztázó”, de valójában korlátozza a gondolkodást. Emlékeztetett, hogy a DeepMindnál töltött ideje alatt az AI-kutatás még nemzetközi együttműködésen alapult, de idővel ez megváltozott, és a „Nyugat kontra Kína” civilizációs csatájává vált. Ezt a váltást részben az a hit táplálta, hogy a technológia veszélyes lehet, és a demokráciáknak kell ellenőrizniük azt, részben pedig a szabályozásellenes lobbi használta ki Kínát „mumusnak”.

Kapcsolódó: amerikai AI-verseny

A ChatGPT és a geopolitikai feszültségek szerepe

A ChatGPT 2022 novemberi megjelenése sokakat figyeltetett az AI-ra, de a globális pandémia és az ukrajnai háború is hozzájárult a geopolitikai feszültségek növekedéséhez. Harding szerint ez a kontextus tette valósággá az AI és a fegyverkezés közötti kapcsolatot, és az AI-t a hidegháború nukleáris fegyverkezéséhez hasonlították.

Kapcsolódó: AI-értékkoordináció

Harding hangsúlyozza, hogy a technológia fejlődését nagyban befolyásolja, hogy éppen ki irányítja a globális szuperhatalmakat. Az amerikai politikai kultúra és a jelenlegi feszült geopolitikai környezet, beleértve az USA izolacionista hozzáállását, jelentős hatással van az AI-politika alakulására.

A nemzetközi együttműködés fontossága

Harding szerint az európai és brit szuverén kapacitás fontos, de az elszigetelődés nem lehet az egyetlen mozgatórugó az AI-politikaalkotásban. Még az USA és Kína sem tud mindent egyedül fejleszteni, ami stratégiai szűk keresztmetszetekhez vezethet, például a chip-export vagy a kritikus ásványok terén. Ezért nem reális, hogy minden ország teljesen szuverén AI-rendszert hozzon létre.

Kapcsolódó: meta trumps AI-jog

Az amerikai technológiától való függőség aggodalomra adhat okot, különösen Donald Trump nacionalista retorikája és az Anthropic modelljének piacról való kivonására gyakorolt nyomása után. Harding szerint a nemzetközi megközelítés nem ellentétes a szuverenitással; a verseny és az együttműködés nem zárhatja ki egymást. Javasolja egy „középnagyhatalmi koalíció” létrehozását (Kanada, Franciaország, Japán, Dél-Korea, India, Egyesült Királyság), amelynek célja, hogy ne engedje, hogy a fegyverkezési verseny keretrendszere egy két szuperhatalom közötti bináris játszmává redukálja az AI-t.

Kapcsolódó: fehér ház AI-szabályozás

A pénz és a technológia kereskedelmi hasznosítása is szerepet játszik a narratíva eltolódásában. A nagy AI-cégek is részben felelősek a retorika megváltozásáért, mivel a „arms race” narratíva hatalmat és kizárólagosságot biztosít számukra. Harding szerint lehetséges, hogy az AI-fejlesztés egyszerre legyen versenyképes és felelősségteljes, de a „verseny” nyelvezete nem segíti a nyugodt tervezést. Az AI fejlesztése a jövő éveiben a középnagyhatalmi koalíciók központi szerepére épülhet.