AI Now Institute: az „AI a jóért" szlogenek mögött kizsákmányolás áll

Az AI-iparban elterjedt „hatásnyelv”, mint például a „AI a jóért” vagy a „AI az éghajlatért” kifejezések, gyakran csak üres ígéretek, amelyek mögött valójában környezeti kizsákmányolás és tömeges kirekesztés áll — írja az AI Now Institute.

A kutatóintézet szerint az olyan fogalmakat, mint a „nyílt forráskód”, „szuverenitás” és „demokratizálás”, kisajátították, és eredeti jelentésüktől megfosztva marketingeszközként használják. Ez a narratív csúszkálás eltereli a figyelmet a közérdekről és az elszámoltathatóságról, a látványt előnyben részesítve a valós hatásokkal szemben.

Kérdőjelek az AI-ígéretek mögött

Az AI Now Institute tizenkét vezető kritikus hanggal, köztük Karen Haóval és Timnit Gebruval készített interjúk alapján arra jutott, hogy a „vibes-alapú” politikai döntéshozatal korában elengedhetetlen a konkrét bizonyítékok és az empirikus adatok gyűjtése. A fejlesztés, a munkaerő és az éghajlatvédelem terén tett AI-ígéretek gyakran megalapozatlanok, vagy feltételezések és absztrakciók hegyein nyugszanak. A valóságtól való elszakadás akkor válik nyilvánvalóvá, ha éles kérdéseket teszünk fel, és rávilágítunk az ígéretek és a tényleges eredmények közötti szakadékra.

A kutatók szerint a jelenlegi befektetés-központú megközelítés megkérdőjelezi az AI-verseny méretét és azt a feltételezést, hogy az egyre erősebb rendszerek az egyetlen út előre. Alternatív megoldásként felmerülnek a specifikus, közösségi alapú igényeket szolgáló, például nyelvi adathalmazok és kisebb, helyi igényekre szabott modellek. Az intézet azt javasolja, hogy térjünk vissza a magasabb rendű kérdésekhez: Kinek szól a gazdaságunk? Mire való a technológia? És milyen életet akarnak az emberek?

Konkretizálás és együttműködés

Az AI-ról szóló szavak jelentése folyamatosan változik az erős érdekek nyomására. A „nyitottság” vagy a „szuverenitás” fogalmait, amelyek korábban pontos technikai vagy történelmi jelentéssel bírtak, felhígították vagy kisajátították. A kutatók hangsúlyozzák, hogy nyomon kell követni, hogyan torzultak el ezek az elképzelések, és hogyan használták fel őket „narratív arbitrázsra”.

A valódi AI-hatások értékeléséhez fel kell térképezni az AI infrastrukturális és gazdasági struktúráit. A „demokratizálás” kifejezés gyakori, de a gyakorlatban az AI-hoz való hozzáférés demokratizálása csupán egy központosított hatóság termináljainak és adatkivonási létesítményeinek elosztását jelentheti. Az AI Now Institute szerint az előrelépés a meglévő erőfeszítések azonosításában, felerősítésében és egyesítésében rejlik, nem pedig új rendszerek felépítésében. Például több mint kétezer afrikai nyelvhez működőképes nyelvi AI-rendszerek létrehozásához nyelvészek, szociológusok, oktatók és a különböző nyelvi közösségek bevonására van szükség.