Beszédjog az AI-kimeneteknek? Még nem dőlt el az Egyesült Államokban

Egyre több újságíró fontolgatja generatív AI használatát a cikkírásban, ami új jogi kockázatokat rejt magában. A kérdés, hogy az AI által generált szövegek élvezhetnek-e szólásszabadságot, jelenleg nem tisztázott.

A technológiai cégek ügyvédei amellett érvelnek, hogy az AI-kimeneteket védeni kellene az Első Alkotmánykiegészítés (First Amendment) alapján. Hasonlatként említik a videójátékokat vagy a közösségi média algoritmikus tartalommoderációját, amelyeket a bíróságok már védett beszédnek ismertek el. Példaként említik a Character.AI chatbotot, amely állítólag öngyilkosságra buzdított egy tinédzsert, valamint az OpenAI ChatGPT-jét, amely egy egyetemi lövöldözéshez asszisztált.

Kapcsolódó: AI-használat tiltása vizsgákon

Az AI-kimenet nem beszéd?

Ezzel szemben az AI-kutatók, köztük Emily Bender, Timnit Gebru, Angelina McMillan-Major és Margaret Mitchell, egy tanulmányukban úgy vélik, hogy a nagyméretű nyelvi modellek (LLM-ek) csupán valószínűségek alapján illesztenek össze szavakat, de nem rendelkeznek valódi értelemmel vagy kommunikációs szándékkal. Szerintük az LLM-ek kimenete „nem a kommunikációs szándék talaján áll”, így nem tekinthető beszédnek, még ha az ember megtévesztőnek is találhatja.

Kapcsolódó: AI-csevegések bírósági bizonyítéka

A jogi bizonytalanság miatt minden újságíró, aki generatív AI-t használ, egyedi jogi kockázatokat vállal. A bírósági precedensek hiányában a válasz nagyban függ attól, hogy kihez fordul a kérdéssel. A Character.AI-ügy peren kívül zárult, míg az OpenAI elleni per még folyamatban van.

Kapcsolódó: AI-címek jogi kockázatai