Ausztráliában 50 milliárdos adatközponti ígéretet kapott az AI-cégek szerzői jogi mentessége
Szenátorok szerint az AI-cégek 50 milliárd dolláros adatközponti befektetést és évi 350 millió dolláros alapkezelést ajánlanának szerzői jogi mentességért cserébe.
Ausztráliában a szerzői jogi vita mögött állítólag hatalmas adatközponti befektetések húzódnak. Az AI-cégek a hazai könyvek, zenék és újságok jogdíjmentes felhasználását kérnék a modellek betanításához. Ez a kérdés minden kormányt foglalkoztat: mennyi kreatív munkát adhatnak át az AI-cégeknek, és milyen áron.
A vita megosztja a kormányzó Munkáspártot és tiltakozást vált ki a szerzők és zenészek körében. A Guardian beszámolói szerint a minisztereket egy adatközponti fellendülés ígérete is csábítja. Anthony Albanese miniszterelnök ezen a héten ismerteti álláspontját egy fontos AI-beszédben.
Kapcsolódó: szerzői jogi viták
A javasolt mentesség hatása
A Vita középpontjában egy „szöveg- és adatbányászati” (text and data mining) mentességi javaslat áll. Ez lehetővé tenné az AI-cégek számára, hogy szerzői jog által védett anyagokat gyűjtsenek modelljeik betanításához anélkül, hogy ausztrál törvényt sértenének. Ugyanezekkel az anyagokkal tanítják a ChatGPT-t, a Geminit és az Anthropic Claude-ját is. A kormány tavaly elvetette az ötletet a jogtulajdonosok tiltakozása után. Michelle Rowland főügyész októberben utasította el a Productivity Commission javaslatát, de alternatívákról, köztük fizetős licencelési modellről kezdett tárgyalásokat. Hivatalosan a mentesség nincs napirenden.
Kapcsolódó: ChatGPT tartalmi vitái
A „végső piszkos üzlet”
A jogtulajdonosok nem nyugszanak. Folyamatos lobbizás és egy névtelen bejelentés David Pocock független szenátornak újra felélesztette a félelmeket, hogy a mentesség visszatérhet. Pocock június végén elmondta, hogy iparági nyomásgyakorlásról szerzett tudomást, amely egy szerzői jogi mentességet adna cserébe adatközponti befektetésekért. Az állítólagos összegek: legalább 50 milliárd dollár adatközpontokra, plusz egy évi mintegy 350 millió dolláros alap a jogtulajdonosoknak. Pocock „végső piszkos üzletnek” nevezte ezt. A kormány pontatlannak minősítette az állítást. Néhány nappal később az Australian Financial Review arról számolt be, hogy az Anthropic is hasonló megállapodást keres, hogy Ausztráliát tegye második otthonává az Egyesült Államokon kívül.
Kapcsolódó: brit tartalomlopási pert
A kormány belső ellentétei
A vita rávilágított a Munkáspárt belső megosztottságára. Tim Ayres ipari miniszter és Andrew Charlton digitális gazdasági miniszter szeretnék vonzani az AI-cégek pénzét. Michelle Rowland és Tony Burke művészeti miniszter viszont védenék a kreatívokat. Albanese próbálta mindkét oldalt megnyugtatni, utalva arra, hogy a technológiai cégeknek fizetniük kell a helyi tartalomért, miközben a kérdést „összetettnek” nevezte. Szerdai beszéde vízió lesz, nem konkrét politika, és valószínűleg nem old meg sok mindent.
Kapcsolódó: AI-hype piaci hatásai
Az adatközpontok kérdése
A szerzői jogi vita mögött nagyobb tét van: az adatközpontok. Ausztrália vonzó helyszín: stabil, nagy területtel rendelkezik és hozzáfér megújuló energiához. A nagy AI-cégek közölték a kormánnyal, hogy a szerzői jogi törvény jelenti a „fő akadályt” az ottani betanítási műveletek kiépítésében. Ed Husic volt ipari miniszter szerint Canberra túl gyorsan halad, és „tárgyalási pozícióban vagyunk”, figyelmeztetve a meggondolatlan vásárlásra. Mások szerint az adatközpontok ellenzése egyfajta „nem akarom a közelemben” hozzáállás. Tiszta nemzeti szabályok biztosítanák részesedésüket a globális versenyben.
Kapcsolódó: EU kreatív AI törvény
Ausztrálián túli jelentőség
A tét Ausztrálián túl is érinti a világot. Európában már törvényben szerepelnek a szöveg- és adatbányászati mentességek, és a jogtulajdonosok küzdenek a kilépési lehetőségek kiterjedéséért. Újságok perlik az AI-cégeket a betanítási adatok miatt, művészek pedig bíróságon keresnek jogorvoslatot. Az adatközponti pénzek új tényezőt jelentenek. A kormányoknak mérlegelniük kell ezt a befektetést a jogtulajdonosok jogaival szemben. Ausztrália hamarosan megmutatja, mennyit ér egy kreatív gazdaság, ha egy iparág milliárdokat ajánl a megkerülésére. A közvélemény óvatosnak tűnik: csupán az ausztrálok 22%-a gondolja, hogy az AI több lehetőséget, mint kockázatot rejt.