15 százalék: ennyi amerikai hajlandó lenne AI főnöknek dolgozni
A Quinnipiac University felmérés szerint 70% az amerikaiak attól tartanak, hogy az AI csökkenti a munkalehetőségeket

A Quinnipiac University felmérése szerint 15 % az amerikai lakosság közül hajlandó lenne olyan munkát vállalni, ahol a közvetlen felettesük egy AI program. A 1 397 felnőttből álló mintát 2026. március 19–23. között kérdezték meg, a kérdéseket a technológia elfogadása, a bizalom és a munkahelyi félelmek köré építve.
Az eredmények ellenére a többség – 85 % – nem szeretné a hagyományos emberi felettesét helyettesíteni. Azonban a vállalatok egyre többet fektetnek be AI-alapú felügyelő rendszerekbe: a Workday már AI‑ügynöket indított, amelyek a költségjegyzékek feldolgozását és jóváhagyását végzik; az Amazon új AI‑folyamatokat alkalmaz a középső menedzsment feladatainak részleges elhagyására, ezzel ezer menedzser kiléptetését eredményezve; az Uber mérnökei pedig egy AI‑modellt készítettek a CEO, Dara Khosrowshahi személyiségéből, hogy előzetesen gyakorolják a prezentációkat.
A kutatás szerint a felhasználók a legtöbb esetben nem szívesen engednék, hogy AI irányítsa a munkájukat, de a „The Great Flattening” jelenség alatt a szervezetek egyre inkább csökkentik a menedzsment rétegeit. A felmérésben 70 % a válaszadók úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése csökkenti a munkahelyek számát, míg 30 % a foglalkoztatottak közül aggodalomra ad okot, hogy a saját munkájuk a jövőben megszűnhet.
Az AI‑alapú vezetőkre való áttérés nem új; már most a nagyvállalatok, mint a Workday, Amazon és Uber, próbálják kicsit vagy nagyobb mértékben elhárítani a hagyományos menedzsment szerepeket. Az iparági szereplők versenyeznek a legjobb, leggyorsabb és legmegbízhatóbb megoldásokért, ami várhatóan újabb átalakulásokat hoz a munkaerőpiacon.
Mi a következő lépés? A Quinnipiac kutatása 2026. márciusában jelent meg, de a vállalatok a következő évben tervezik a technológiák széles körű bevezetését. A felhasználók és a munkaadók számára fontos lesz figyelemmel kísérni a szabályozási fejleményeket, a munkaerőpiaci hatásokat és a technológiai fejlődés ütemét.