Time és más kiadók átalakítják weboldalaikat az AI-ügynökök számára

Ahogy az AI-botok elárasztják a kiadók weboldalait, egyre többen kezdik átalakítani tartalmaikat az ügynökök hatékonyabb kiszolgálása érdekében. A Time már minden weboldalát HTML-ről markdown formátumra konvertálja, ami leegyszerűsíti a feldolgozást az AI-rendszerek számára. Ez a lépés segít növelni a kiadó láthatóságát az AI-keresésekben, és erősíti a márkaüzenetek pozicionálását az AI-keresőfelületeken – közölte Mark Howard, a Time operatív igazgatója.

A markdown formátum eltávolítja az emberi böngészőknek szánt elrendezési és stíluselemeket, így az AI-ügynökök csak a lényegi tartalmat és metaadatokat kapják meg. A Time alapértelmezetten minden AI-botot blokkol, de a jóváhagyott ügynökök a markdown verziókhoz férhetnek hozzá. A kiadó becslései szerint ez akár 90%-kal csökkentheti a tokenhasználatot, ami gyorsabb tartalomlekérést tesz lehetővé. A konverziót a TollBit nevű platform végzi, amely állítása szerint a hagyományos HTML-oldalak feldolgozása helyett mindössze 0,25 másodperc alatt képes strukturált tartalmat biztosítani az AI-k számára, szemben az egy percet meghaladó idővel.

Kapcsolódó: AI-lemásolt recenzió botránya

A TollBit szerint az egyszerűbb, markdown alapú formátum csökkentheti az AI-rendszerek téves válaszainak (hallucinációinak) számát is, mivel az adatok könnyebben érthetővé válnak. Toshit Panigrahi, a TollBit társalapítója és vezérigazgatója kiemelte, hogy a weboldalak HTML-címkéi, JavaScript és CSS kódjai jelentős „duzzanatot” okoznak, amit a markdown kiküszöböl, így az AI-k hatékonyabban tudják feldolgozni a cikkeket.

Kapcsolódó: NeuBird AI a káosz ellen

A The Economist is kísérletezik ügynökbarát tartalomverziókkal, de ők elsősorban a fizetőfalon kívül eső marketing- és B2B-anyagokra fókuszálnak. Egy harmadik nagy hírkiadó pedig a Google és a Microsoft által közösen fejlesztett Web Model Context Protocol (WebMCP) szabványt teszteli. Ez a protokoll lehetővé teszi a weboldalak számára, hogy közvetlenül osszanak meg strukturált adatokat az AI-ügynökökkel, anélkül, hogy azokat le kellene kaparni vagy át kellene kattintani rajtuk. A kiadó szerint ez csökkentheti a botforgalommal járó költségeket, és javíthatja a kiadó láthatóságát az AI-keresésekben.

Kapcsolódó: User Needs Modell

A WebMCP bevezetése nemcsak a költségeket csökkentheti a CDN-költségek révén, de belső előnyökkel is járhat. A weboldaladatok és az AI-rendszerek összekapcsolásának standardizálása lehetővé teszi a kiadó saját AI-eszközei számára is a tartalom hatékonyabb elérését, ami javíthatja a belső és külső AI-termékeket. Más kiadók, mint a francia Le Monde, szintén kísérleteznek az ügynökökkel való tartalommegosztás és a fizető előfizetők azonosításának módjaival.

Kapcsolódó: AI-crawler elleni fehérlista

Scott Messer, a Messer Media tanácsadója ugyanakkor óvatosságra int. Szerinte az ügynökök számára való optimalizálás csak akkor éri meg, ha hosszú távú értéket látnak a tartalom felfedezésében és idézésében az AI-rendszerekben. Ha nincs kattintás, hirdetés vagy ellenőrzés, a fejlesztés csak költség. A fizetőfalas hírmárkák és az ingyenes, hirdetésfinanszírozott kiadók eltérő stratégiákat követhetnek ebben a kérdésben. Azt is felveti, hogy a botok által generált forgalom érvényes látogatásnak számít-e a Media Rating Council (MRC) szabályai szerint, és befolyásolhatják-e a hirdetések a botokat.

Kapcsolódó: Kétpályás tartalomstratégia