AI az órákból 3%-ot ment, de a fizetésedre szinte semmi sem jut

A dán kutatók, Anders Humlum és Emilie Vestergaard 25 000 munkavállaló és 7 000 munkahely adatait elemezték, összekapcsolva az AI-használati felméréseket a bérszámfejtési nyilvántartásokkal. Az AI valóban felgyorsítja a megfelelő feladatokat, mint az írás vagy az ügyfélszolgálat, ám a valós munkahelyeken a nyereség körülbelül a munkaórák 3%-ára csökken, és szinte semmi sem konvertálódik bevételre.

Valós nyereség a megfelelő feladatokon

A kutatás szerint az AI-használat legnagyobb nyeresége a jól definiált, ismétlődő feladatokon érhető el. Egy 453 professzionális munkavállaló bevonásával végzett kísérletben a ChatGPT használata a középszintű írásbeli feladatok (sajtóközlemények, rövid jelentések, érzékeny e-mailek) esetében 40%-kal csökkentette a feladat elvégzéséhez szükséges időt, és 18%-kal növelte a minőséget. A 5 179 ügyfélszolgálati ügynök bevonásával végzett tanulmányban az AI-asszisztens használata 14%-kal emelte az óránként megoldott problémák számát, az új, tapasztalatlanabb ügynökök esetében pedig ez az érték elérte a 34%-ot.

Kapcsolódó: AI használata orvostanban

A határok és a költséges hibák

Az AI képességeinek azonban furcsa alakja van, és a kompetenciáján kívül eső feladatoknál költséges hibákat okozhat. Egy 758 tanácsadó részvételével végzett kísérletben, ahol a feladatok az AI hatókörén belül estek, a GPT-4-et használók 12,2%-kal több feladatot végeztek el, 25,1%-kal gyorsabban dolgoztak, és munkájuk minősége több mint 40%-kal magasabb volt. Azonban, amikor a feladatok az AI hatókörén kívül estek, a mesterséges intelligenciát használó tanácsadók 19 százalékponttal kisebb eséllyel találták meg a helyes választ, mint azok, akik nem használtak AI-t.

Kapcsolódó: AI és szakmai képességek

A chatbotoknak nem volt jelentős hatása a keresetekre vagy a rögzített munkaórákra semmilyen foglalkozásban. A termelékenységi nyereség mindössze 3–7%-a jutott el a fizetésekhez. Ez ellentmond a demóknak és laboratóriumi tanulmányoknak, ahol az AI akár 15–40%-kal is gyorsabbá teheti a munkavégzést. A különbség oka, hogy a laboratóriumi vizsgálatok egy-egy specifikus feladatot mérnek, míg a valós munkahelyi környezetben a teljes munkaidőre vetítve az AI nyeresége elenyésző.

Kapcsolódó: AI költségvetési adatok

A valós munkahelyi nyereség csökkenése és a pénz szivárgása

A laboratóriumi és a valós munkahelyi eredmények közötti különbség oka, hogy egy valós munkahelyen a feladatokat számos egyéb tevékenység (találkozók, kontextusváltás, az AI által nem érintett munkák) hígítja. Így a 15–40%-os feladatgyorsítás a dán adatokban körülbelül 2,8%-ra csökken a teljes munkaórákra vetítve. Ez a kis nyereség sem jut el a pénzhez: a keresetekben nem mértek emelkedést, és a nyereség mindössze 3–7%-a jutott el a fizetésekhez.

Kapcsolódó: AI-ügynökök teljesítménye

Hogyan bankoljuk le a nyereséget?

A kutatás nem azt állítja, hogy az AI haszontalan, hanem hogy az értéke kicsi és szivárog. A nyereség megszerzéséhez tudatosan kell fellépni: az AI-t a jól mérhető és nagy nyereséget hozó feladatokra kell irányítani, és kerülni kell azokat, ahol magabiztosan téved. A megtakarított időt tudatosan kell pénzzé tenni, például több ügyfél kiszolgálásával, több termék kiszállításával vagy költségek csökkentésével. Ha ezt nem tesszük meg, a megtakarított idő más munkával telik meg. A 3%-os megtakarítás reális, de a pénzzé tétele a valódi feladat.

Kapcsolódó: AI használata munkaerőben

A MIT 2025-ös jelentése szerint a vállalati kiadások ellenére a szervezetek 95%-a „nulla megtérülést” tapasztalt.