A vállalatoknál az AI nem eszköz, hanem működési réteg – állítja az Ensemble
A mesterséges intelligencia valódi előnye a vállalatoknál abban rejlik, ha nem egyszeri szolgáltatásként, hanem beágyazott, folyamatosan fejlődő működési rétegként kezelik.
A vállalati mesterséges intelligencia (AI) jövőjét nem a nagymodellek és teljesítménytesztek, hanem az intelligencia alkalmazásának, irányításának és fejlesztésének módja határozza meg — írja a MIT Technology Review az Ensemble szponzorált tartalmában.
Míg a nyilvános diskurzus a GPT és Gemini képességeinél ragadt le, addig a tartós előny a strukturális megoldásokban rejlik. Az AI-t nem csupán igény szerinti segédprogramként kell kezelni, hanem olyan működési rétegként, amely a munkafolyamat-szoftverek, adatgyűjtés, visszacsatolási hurkok és irányítás kombinációjával a használat során folyamatosan fejlődik.
Az AI mint tanuló rendszer
Az OpenAI és az Anthropic modelljei általános célú, nagyrészt állapotfüggetlen intelligenciát kínálnak, amely minden prompttal „újraindul”. Ezzel szemben a beágyazott működési rétegként kezelt AI folyamatosan gyűjti az adatokat, a humán döntésekből származó visszajelzéseket, és az egyedi feladatokat újrafelhasználható irányelvekké alakítja.
A tudásdesztilláció kulcsa
Az AI-natív platformok képesek a problémákat feldolgozni, az összegyűjtött domain tudást alkalmazni, és nagy magabiztossággal autonóm módon végrehajtani a feladatokat. Az Ensemble például a „tudásdesztilláció” módszerével alakítja át a szakértői ítéleteket és operatív döntéseket géppel olvasható betanítási jelekké.
A cél az, hogy több ezer domain szakértő felhalmozott tudását, döntéseit és érvelését tartósan beágyazzák egy AI platformba, amely felerősíti minden operátor teljesítményét. Ez magasabb konzisztenciát, jobb áteresztőképességet és mérhető operatív nyereséget eredményez, lehetővé téve az operátorok számára, hogy fontosabb feladatokra összpontosítsanak. Az Ensemble platformja 2024-re több mint 500 vállalati ügyfelet szolgál majd ki.